Merő tanácstalanság járta át, ahogy legújabb történetén agyalt, ám az ihlet csak nem akart jönni hiába a sok talán még jó ötlet is, ami megfogalmazódott fejében. Mindegyikben volt valami apró hiba, egy kis buktató, ami miatt valahogy egyik sem volt megvalósítható. One shot? Pár részes történet, vagy egy hosszabb hangvételű fanfic megint? Baekyeol? Vagy kezdjen másokkal? De az nem ment. A Baekyeol az Baekyeol. Van, aki megérti van, aki nem... Talán tényleg váltani kéne...
- Szét akarsz szakítani minket? - csüccsent Baekhyun apró kis alakja az asztalra és duzzogva fonta össze karjait.
- Én Baekkel akarok maradni! Nem akarom, hogy megint kattanjon valami a fejedbe és valami irreális párt válassz neki...
- De... a Baeksoo cuki.
- Fúj! Két apróság, akik még csak egymásra se néznek. Baek az enyém!
- Ya, Chanyeol! Ne sajátíts ki, ez csak a fanok képzelgése!
- De hát, hogy néznél ki Kyungsooval? Vagy Luhannal?
- Miért te milyen vagy Sehunnal? A végén még...
- Ki ne mondd!
Az író csak tanácstalanul pislogott képzelt kis alakjaira és tovább gondolkodott. Csak van valami, amihez lenne kedve, amit meg tud írni, de mit?
- Veletek szeretnék írni...
- Mit szólnál egy cuki kis szerelmes történethez? - vetette fel Chanyeol. - Semmi komoly, csak egy édes egyszerű kis semmiség, amiben csak szeretjük egymást.
- Az unalmas - énekelte Baekhyun gúnyolódva. - Íj valami izgalmasat! Mondjuk egy maffiás történetet!
- Nem akarok.
- Akkor egy szomorú angstot. Chanyeol belém szeret, de én még odavagyok a nemrég meghalt pasimért és olyan nehéz a túllépés, hogy a végén feladom és belehalok a fájdalomba.
- Nem!
- Nekem se tetszik - rázta a fejét tanácstalanul a lány, miközben már az üres dokumentummal szemezett. Baekhyun felállt a laptop oldalára és a betűket nézegette.
- Miért? Vagy írhatnál korkülönbséggel.
- Sablon! Amúgy is milyen már, hogy az egyikünk hamarabb meghal? Mi lenne veled nélkülem?
- Majd akkor leszek én az öregebb! - ellenkezett az alapból is idősebb tag.
- És ha valami elvontabb lenne, ahol a végén együtt lehetünk? Tudod olyan keserédes történet...
- Jaj már, megint? Minek szenvedni?!
- Te akartál angstot íratni!
- Nem lesz angst - vágott közbe az író és tovább nézegette a villogó kurzort. - Lehet egy folytatást kéne írni.
- Unalmas...
- Baekhyun, ne gonoszkodj!
- De hát az! Neki se tetszik, folyton bizonytalankodik. Kezdj velünk valami másik történetet! Van egy csomó ötleted, írd meg az egyiket.
- De mindegyik pocsék.
- Akkor, mi lenne ha kitalálnál valami mást? - vetette fel Chanyeol, de az író csak megrázta a fejét.
- Nincs semmi ötletem...
- Ahh.
- Ugye? Reménytelen - gúnyolódott a kisebb s leugrott a gépről. - Úgy sem fog írni semmit, csak szenved aztán feladja.
- Még a fejemben is gonosz vagy, nem csoda, hogy a történetekben is mindig te vagy a gonosz...
- Még az én hibám, hogy Chanyeolt jobban szereted!
- Nem szeretem jobban!
- Akkor Baekhyun fan vagy? - vált elkeseredetté Chanyeol. - Ez olyan igazságtalan... Írjál csak Baeksoot... Vagy SeBaeket, azt úgyis szeretted.
- Na Chanyeol, ne haragudj téged is szeretlek. Nem véletlen a Baekyeol a kedvencem.
- Hát...
- Írj már velünk valamit, ez már unalmas...
- Neked mindig, minden unalmas Baekhyun.
- Csak írj valami érdekeset! Hiányzik Chanyeol.
- Szóval hiányzom neked? - élénkült fel a nagyobb alak.
- Én ilyet egy szóval sem mondtam...
- Ah... miért olyan nehéz veletek írni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése